Vizszigeteles

Vízszigetelés – A kapilláris nedvesség ellen manapság alkalmazott eljárások:

1. vakolatok és kent szigetelések;

2. a falak burkolása különböző anyagokkal;

3. a falak injektálása;

4. elektroozmózis, elektromágneses berendezések, ultrahang;

5. szellőző csatornák, szellőző homlokzatok, szellőző prizmák;

6. drénezés;

7. a falátvágásos módszerek.

Bővebben

kapilláris nedvesség

Mi a kapilláris nedvesség ?

A régi épületekben leggyakrabban előforduló probléma a kapilláris nedvesség jelenléte. A gond az egész világon ismert, függetlenül az éghajlattól vagy az építőanyagtól, amelyből az épület épült (tégla, kő, vegyes falazat). A jól ismert foltok és a málló vakolat rontják az épület megjelenését, és egyben a kapilláris rombolás első jelei.

Miért történik mindez? Honnan származik a kapilláris nedvesség? Mi a következménye a kapilláris nedvesség megjelenésének? Hogyan lehet megszüntetni az okait?

A víz körforgása a természetben egy jól ismert jelenség, a falak kapilláris nedvesedése szempontjából így lehetne leírni:

  • a csapadék beivódik a talajba; a nedves talajból a nedvesség beszivárog a porózus építőanyagba, amelyben az egymással kapcsolatban álló pórusok kapillárist képeznek, azok viszont egy kapilláris hálózatot;
  • a régi épületek falában nincs semmiféle (vízszintes) vízszigetelés, és emiatt a kapilláris nedvesség, amely már telítette az alapok porózus anyagát, akadálytalanul felszivárog az épület falainak magasabb részeibe, egy bizonyos szintig (a kipárolgási zónáig), ahol a fal felületére jutva elpárolog.

Az egyszer kialakult kapilláris nem tűnik el, az egymással kapcsolatban álló pórusok az alapoktól a fal felsőbb részeibe szállítják a nedvességet. A légkörbe párolgással távozó vízmolekula helyére a rendszer másik végén azonnal egy újabb vízmolekula lép, így marad egyensúlyban a rendszer, és maradnak nedvesek a falak. A kapilláris nedvességnek ez a zárt körforgása évszázadokon át fennáll, mindaddig, amíg az épület áll, vagy amíg egy radikális beavatkozással meg nem állítjuk ezt a körforgást, azaz az épület falainak nedvesedését.

A kapilláris nedvesség oldott sókat és más szerves anyagokat tartalmaz, amelyek a nedvesség elpárolgásakor lerakódnak a homlokzat felületén. A mikrokristályok formájában megjelenő, változó nedvességű só roncsolja a fal felületét, kezdetét veszi a kapilláris rombolás. Amikor telítődnek a fal felületén lévő pórusok, a szennyezett vakolat hullani kezd.

vízszigetelés-kapilláris nedvesség 01
vízszigetelés-kapilláris nedvesség 02
vízszigetelés-kapilláris nedvesség 03

A nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású felé tartó útján a nedvesség lassan emelkedik a kapilláris rendszerben, amíg az adott építőanyagra jellemző magasságban be nem áll a víz−levegő-egyensúly. A kapilláris nedvesség elért szintje 10-15 cm-t is mozoghat le-fel, a csapadék mennyiségétől, egy esetleges árhullámtól – de nem a talajvíz magasságától függően. A magas talajvíz nem befolyásolja a kapilláris nedvesség emelkedését, csak annyiban, hogy állandó szinten tartja a vízoszlop magasságát.

Kiváló példája ennek a Péterváradi várban lévő épületek nedvesedése − pedig azon a szinten nincs talajvíz. A talajvíz csak -72 méteren jelenik meg a Duna közepes vízszintje esetén. A vár minden épülete (a szálloda, az egyszerű kaszárnya, a hosszú kaszárnya, a tiszti pavilon, a műtermek) súlyosan károsodott a kapilláris nedvesség romboló hatása révén.

vízszigetelés-kapilláris nedvesség 04
vízszigetelés-kapilláris nedvesség 05
vízszigetelés-kapilláris nedvesség 06
vízszigetelés-kapilláris nedvesség 07
vízszigetelés-kapilláris nedvesség 08

A körforgás végén lévő kipárolgási zónában történik a diffúzió, ami nagyon fontos eleme a rendszernek. A vízmolekulák vízpára formájában diffúzióval a levegőbe kerülnek, mert a pórusokon belüli és kívüli nyomáskülönbség mindig kiegyenlítődik.

A kapilláris nedvesség vízmolekula formájában elpárolog a környező levegőbe, ennek során a diffúzió, a víz körforgásának részeként, elősegíti az újabb nedvesség belépését a talaj irányából. A párolgás és a vízpára diffúziója „vákuumpumpát” képez, amely elősegíti a további nedvesség felszívását a talajból.

A párolgás következtében a nedves anyag felülete kiszárad (dehidrálódik), ez különösen a nyári időszakban jól látható. A magas hőmérsékletek következtében a fal felülete száraz, és úgy tűnik, már nincs jelen a kapilláris nedvesség, de az igenis jelen van a falak mélyebb részében, a fal felülete alatt − ez egyszerű mintavétellel igazolható. Az ilyen, száraznak tűnő fal bevakolása nagy hiba, a nedves foltok hamarosan ismét megjelennek majd, és a befektetett munka és eszközök kárba vesznek.

A párolgás a régi épületek szabad falfelületein történik. A kapilláris nedvesség szintje a falban közvetlen összefüggésben van a fal szabad felületeivel (a kipárolgási zónával). Ha ezt a felületet valamivel lezárjuk, a nedvesség már nem tud elpárologni, megnövekszik a kapilláris nyomás, és a nedvesség tovább emelkedik a falban, egy új kipárolgási zónát keresve.

vízszigetelés-kapilláris nedvesség 09
vízszigetelés-kapilláris nedvesség 10

Ezt a falat gipszkartonnal burkolták be. A nedvesség 5 méteres magasság fölé kúszott.

*Részletek Stevan Oberknežev „A kapilláris nedvesség és annak mozgása a régi épületek-műemlékek porózus építőanyagában” című tanulmányából, megjelent „A nedvesség megállapításának és a következmények elhárításának módszerei a műemlék épületeknél“ című tanácskozás közlönyében (Újvidék, 2004.)

Hogyan védjük meg az épületet a nedvességtől?

A régi épületek tatarozásának, átalakításának vagy felújításának költségei értelmetlenül lesznek elköltve, ha azt megelőzően nem oldják meg a kapilláris nedvesség problémáját. A régi, szennyezett vakolat eltávolítása és egy új vakolatréteg beépítése csak időleges megoldást jelent, a kapilláris nedvesség okozta károk elrejtését. Hogy a kapilláris nedvességet végérvényesen megszüntessük, szakemberrel való konzultációra van szükség, aki megállapítja a nedvesedés okát, és tartós megoldást kínál a kapilláris nedvesség eltávolítására.

A kapilláris nedvesség okozta károk megoldása két lépésben lehetséges: 1) fel kell állítani a megfelelő diagnózist, megállapítani, hogy a nedvesedés csapadékból, vezetékből, kondenzációból vagy kapilláris nedvességből származik-e és 2) egyszer és mindenkorra meg kell szüntetni a kapilláris nedvesedés okát, egy erre alkalmas eljárásal.

HIO-technológia® − a kapilláris nedvesség elleni tartós védelem

Több mint 30 éve foglalkozunk vízszigeteléssel, kifejlesztettünk és tökéletesítettünk egy tartós és biztonságos megoldást a kapilláris nedvesség ellen. Már több mint 20 éve alkalmazzuk a legkülönbözőbb épületeken. Családi házak tulajdonosai, egyházközségek, állami intézmények, építőipari vállalatok bízták ránk az épületeik kapilláris nedvesség elleni védelmét. 1998-tól több száz családi házat szigeteltünk, több mint 300 templomot és több száz egyéb különböző épületet.

A HIO-technológia® egy továbbgondolt műszaki eljárás, amelyet a régi épületekben megjelenő kapilláris nedvesség elleni tartós védelmi rendszerré fejlesztettünk. Ez egy egyedi vízszigetelési rendszer, amely a falátvágás ellenére nem veszélyezteti az épület stabilitását, nem okoz megsüllyedést, nem repedeznek meg a falak.

vízszigetelés-kapilláris nedvesség 11
vízszigetelés-kapilláris nedvesség 12
vízszigetelés-kapilláris nedvesség 13

Amennyiben érdekli az épületek tartós megóvása a kapilláris nedvesség ellen, fedezze fel a HIO-technológiát® , és azt, hogy miért szavaztak nekünk oly sokan bizalmat. Keressen meg bennüket:

 

Hívjon bennünket vagy Írjon e-mailt

 

HIO-technológia®
HIO-master lemez®

HU-1053 BUDAPEST
Veres Pálné utca 19

©2019 HPS HIO-Protection System d.o.o. | Minden jog fenntartva.
Design & Development by Zequester